Pálmaolaj és fenntarthatóság - mentsétek meg az orángutánokat

800px-oilpalm_malaysia.jpg

 

Manapság sokszor, sok helyen szó esik arról, hogy a pálmaolaj üldözendő rossz, mert kiírtják az őserdőt, kipusztulnak védett fajok, stb. Ez sajnos sok esetben igaz is. 

 

Kezdjük az elején: 

Mi a pálmaolaj és mire használják? 

A pálmaolajat az olajpálmából nyerik (mily meglepő). Minden bizonnyal gyakorlatilag minden nap találkozunk vele, mert rengeteg élelmiszer alapanyaga, erre használják fel a pálmaolaj kétharmadát. A világon felhasznált összes növényi olaj kb harmadát teszi ki a pálmaolaj. A pálmaolaj termelés negyedét a szépségipar használja fel, samponok, krémek és szappanok alapanyaga. Ezen kívül bioüzemanyagként is használják, bár ez utóbbit az EU ki fogja tiltani 2030-ig. A wikipédián olvashatsz róla részletesebben.

Visszakanyarodva a pálmaolaj termesztésére: A helyzet - ahogy az már lenni szokott - nem fehér vagy fekete. Az IUCN, a Természetvédelmi Világszövetség tanulmánya szerint, ha lecserélnénk a pálmaolajat más olajos növények termesztésére, nem javulna a helyzet, csak a jelenlegi indonéz és maláj termőterületekről áthelyeződne Dél-Amerikába. Ráadásul ezen növények termesztése (kukorica, repce, szója) a becslések szerint 9x nagyobb termőterületet igényelne, mint az olajpálma. 

Hogy lássuk a mértéket: az olajpálma termőterület kb 25 millió hektár, beleszámolva az ipari méretű területeket és a kisebb gazdaságokat is. Összehasonlításul: Magyarország területe 9,3 hektár. Tehát óriási területekről beszélünk. Ezeket a területeket tarra vágják, mindent kiírtanak, elpusztítva az ott élő növényeket és állatokat. (Megint csak halkan és zárójelben, gondoljunk bele, mekkora lenne egy 9x ekkora terület, ahol a pálmaolaj alternatívájaként más olajos növényeket termelnének)

A legrosszabb pedig az, hogy a terület folyamatosan nő, és nem feltétlenül a növekvő piaci igények miatt. Ugyanis sokszor egyszerűbb egy új, érintetlen területet művelésbe vonni, mint a meglévőeket újra felhasználni a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. Az is gyakori, hogy az ültetvények egyszerűen rossz helyen vannak, ahol a hozam nem jó. 

Létezik egy szervezet, (RSPO) amely azon munkálkodik, hogy pálmaolaj termelést fenntarthatóvá tegye. Azok az ültetvények, amelyek megfelelnek a szigorú követelményeknek, minősítést kapnak. A Nesti Dante például csak ilyen ültetvényről származó olajat használ fel, ez a csomagoláson is szerepel. Ez a szervezet az ültetvényeknek kb 20%-át ellenőrzi és minősíti.

35810611_2312817625401794_2833944903665319936_n.png

 

Ne feledkezzünk meg a gazdasági szempontokról sem. A pálmaolaj fontos világgazdasági kérdés is: Malajzia adja a világ termelésénél 2/3-át. A maláj gazdaság számára annyira fontos, hogy a közelgő Uniós bioüzemanyag korlátozásra reagálva kijelentették, hogy ez esetben bojkottálni fogják az EU-ból érkező termékeket. Innen már tovább lehet gondolni, hogy egy távoli országban élő orángután sorsa hogyan jön hozzánk egészen közel. 

Forrás: Guardian