Mivel magam elkötelezett híve vagyok a hagyományos, jó minőségű szappannak, megmelengette a szívemet a G7.hu-n megjelent cikk. 

Természetesen a szappan már első pillantásra és a józan belátás szerint is környezetbarátabbnak tűnik, mint a folyékony szappan vagy tusfürdő. Ha egy termék környezetbarát voltát vizsgáljuk, elsősorban a csomagolás jut eszünkbe, hiszen - a marketing szempontoktól eltekintve - az átlag vásárló számára nettó szemét, a funkciója abban merül ki, hogy megvédi, egyben tartja a beltartalmat, de ha elfogy, akkor óhatatlanul kuka. 

A tusfürdők csomagolása általában műanyaga, ami önmagában is rendkívül környezetszennyező, az előállításukról nem is beszélve. A szappanok csomagolása ezzel szemben jellemzően papír. (természetesen vannak celofánba vagy fóliába csomagolt szappanok is, de ezeket könnyen elkerülhetjük). 

A környezetvédelmi szempontoknál ritkán szoktunk még egyet hátralépni és megvizsgálni, hogy a termék előállítása milyen környezeti terhelést jelent, pedig ezt is le lehet fordítani CO2 kibocsájtásra. 

A tusfürdők - általában - kemikáliák, rengeteg különböző alapanyagból állnak össze, a szappanok ennél jóval egyszerűbb termékek. Könnyű belátni, hogy sokféle alapanyag előállítása, szállítása nagyobb környezeti terheléssel jár, mint kevesebbé. 

A késztermék szállításánál is nagy különbségek vannak: a tusfürdők nagyon nagy százalékban tartalmaznak vizet, súlyuknak egy komoly részét az teszi ki, egy jól kifőzött szappan víztartalma minimális, így a boltokba szállított és onnan hazacipelt áru nagyobb hányada "hasznos". 

A használat módjában is nagy különbség van, bárki tapasztalhatja, hogy egy 300 ml-es tusfürdő gyakorlatilag 1-2 hét alatt elfogy, míg egy 250 gr-os jó minőségű szappan hónapokig kitart. Ráadásul a gyártók abban érdekeltek, hogy minél többet használjunk az adott termékből, ezért általában a tusfürdők csomagolása is olyan, hogy könnyen jó nagy - a szükségesnél is nagyobb - adagot tudjunk kinyerni a flakonból. Bizonyos kutatások szerint 7x annyi folyékony szappant használunk egy kézmosáshoz, mint szappant. Ez elég sokkoló, ugye? 

A szappanok esetében van egy olyan pont, ahol a környezetvédők felszisszennek: az alapanyagként használt pálmaolaj származása. A pálmaolaj folyamatosan sok vitát gerjeszt, mert a termesztési helyén a farmerek gyakran újabb- és újabb területeken írtják ki az őserdőt a növekvő igények kielégítésére. Erről a kérdésről részletesen írtunk itt. Szerencsére egyre több ökotudatos gyártó vállalja, hogy csak fenntartható ültetvényből szerzi be az alapanyagként szolgáló pálmaolajat. A Nesti Dante szappanok gyártója már hosszú évek óta csak minősített, fenntartható gazdálkodásból szerzi be a pálmaolajat. 

Szintén fontos szempont, hogy a gyártáshoz szükséges energiát az adott gyár milyen energiaforrásból nyeri. A jó hír az, hogy a megújuló energiaforrások használata az iparban is kezd elterjedni, egyre többen fordulnak az alternatív lehetőségek felé. A Nesti Dante ebben is élen jár, mert 100%-ban napenergiát használ a manufaktúra. A napsütötte Toszkána ideális terep ehhez:) 

A fent idézett cikkben szerepel egy klassz kis táblázat, amely fantasztikusan összefoglalja egy-egy termékre vetítve mennyi a CO2 kibocsátás. Ha nem szeretnél visszatekerni, elárulom, átlagos esetben kb. 1,5x a folyékony szappan ökológiai lábnyoma a szappanhoz képest. Elég nagy különbség, ugye? Vegyünk inkább szappant. A Nesti Dante választékát megtalálod itt.